Nevezetességek vendéglátó-házunk környezetében

Miskolci Nemzeti Színház
Déryné u. 1.

A Széchenyi utca vonalvezetését a Déryné utca sarkán egy kissé előreugró homlokzatú, harmonikus nyugalmú épület bontja meg, a Miskolci Nemzeti Színház épületkomplexuma. Az épület a Széchenyi utca felől kétemeletes, klasszicista, helyenként romantikus részletekkel tagolt. A színház alapkövét 1847-ben tették le, építése azonban elhúzódott és csak 1857. szeptember 3-án avatták fel. A Miskolci Nemzeti Színház Cassano József tervei alapján készült el. Első igazgatója Latabár Endre volt.

A színházkomplexum Európában is ritka épületegyüttes, melynek területe mintegy 15000 négyzetméter, magába foglalja a 700 fős nagyszínház, 300 fős kamaraszínház és a 100 fős játékszín mellett a zárható tetővel ellátott 500 fős nyári színházát is.

Vissza az előző oldalra

 
 


Színháztörténeti és Színészmúzeum
Déryné u. 3.

Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színházrekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben található a Színháztörténeti és Színészmúzeum: az elhunyt miskolci teátristák emlékhelye a Déryné utcában kapott helyet, ott ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt.

A miskolci színészmúzeum gondolata Gyarmathy Ferenc színművészben fogalmazódott meg, aki az 1980-as évek közepétől gyűjtötte pályatársai relikviáit. A színművész és a köréje szerveződő Színész Emlékház Egyesület kezdeményezésére született meg a Miskolci Galéria által működtetett intézmény, amely 1996. október 22-én nyitotta meg kapuit.

Vissza az előző oldalra


Zsinagóga
Kazinczy u. 7.

A Zsinagóga alapkőletétele 1861. április 15-én történt a mai Kazincy utcában. A nagyszabású építkezés 1863-ban fejeződött be, szeptember 3-án pedig már fel is avatta új templomát a miskolci zsidó közösség. A Christan Friderich Ludwig Förster tervei alapján készült épület legközelebbi rokonai a Bécs leopoldstadti és a vágújhelyi templom. Maga a zsinagóga megfelel a legáltalánosabb hazai romantikus zsinagógatípusnak, amelybe helyenként neoromán elemek is vegyülnek.Belső tere az egyik legszebb Magyarország zsinagógái között.

Vissza az előző oldalra


Minorita Templom
Hősök tere 5.

A kéttornyú, barokk stílusú Minorita templom Páter Kelemen Didák kezdeményezésére és támogatása mellett épült 1729-1743 között, Giovanni Battista Carlone tervei alapján. A templom helyén már XV. században állt a Boldog Asszonyról elnevezett templom, amelyet a törökök leromboltak, de alapfalai a föld alatt ma is megtalálhatók.

Vissza az előző oldalra


Postapalota
Hősök tere

Miskolc késedelmesen, csak 1790-ben kapcsolódott be az országos és európai postahálózatba. 1918-ban megbízást adtak a Magyar Királyi Postaházak a Építési Felügyelőségénél Reischl Gusztávnak a Miskolci Postapalota terveinek elkészítésére, de 1935-ben kerül sor azoknak a telkeknek a kisajátítására, ahová az épületet tervezték. A Postapalota 1937 őszére készült el. A homlokzat Walder Gyula műegyetemi tanár munkájának a gyümölcse, amely barokk motívum jegyeivel hívja fel az arra sétálók figyelmét.

Vissza az előző oldalra


Magyar Ortodox Egyházi Múzeum
Deák tér 7.

A miskolci görögkeleti templom udvarán áll a kereskedőtársaság 1805-ben átépített emeletes iskolája, benne az 1988-ban kialakított múzeummal. Állandó kiállítása A Magyar Ortodox Egyház művészeti és kulturális öröksége címmel három teremben mutatja be mindazokat a kincseket, amelyeket Budapest, Miskolc, Eger, Gyöngyös, Szentes, Kecskemét, Üröm, Karcag és Nyíregyháza ortodox templomaiból, parókiáiról gyűjtöttek össze.

Vissza az előző oldalra